Keress állást a képességeidre fókuszálva

Keress állást a képességeidre fókuszálva

A megváltozott munkaerőpiaci helyzet és álláskeresési szokások mind a munkavállalókat, mind a munkáltatókat újfajta kihívások elé állítják. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a hagyományos, önéletrajz alapú kiválasztási folyamat nemcsak időigényes, hanem sokszor elrejti a jelentkezők valós tudását és képességeit is, emellett mind a meghirdetett pozíciókat, mind az álláskeresőket kategóriákba kényszerítik, ami a mai rugalmas álláskeresési szokásoknak korlátokat szab. Ezt felismerve fejlesztette ki egy magyar szakemberekből álló csapat a második generációs állásportált, az allas.hu-t.

Rengeteg olyan munkavállaló van a piacon, akik szakképesítésük vagy diplomájuk megszerzése után számos, az adott munkakört messze túlhaladó ismeretet és képességet is begyűjtöttek. Ez a folyamat a lifelong learning és az online elvégezhető kurzusok világában pedig még inkább felgyorsul. Gondolj a tanárra, aki programozói kurzust végez, a szobafestőre, aki szabadidejében csodálatos fotókat és grafikákat készít, az újságíróra, aki pedig szinte már egy chéfet megszégyenítő módon készíti el a legjobb fogásokat. Ezzel párhuzamosan pedig a hagyományos munkakörök határai is kezdenek elmosódni, és bizonyos pozíciókban a papír helyett sokkal inkább a megszerzett képességek és tapasztalatok számítanak.

 

allas_hu-blog.jpg

 

Az allas.hu a megváltozott igényekre épít, az oldal megálmodói ugyanis nem hisznek abban, hogy az embereket kategóriákba kellene beleerőltetni, viszont biztosak benne, hogy az álommunka megtalálható, ha megfogalmazzuk valódi vágyainkat, felmérjük képességeinket és felismerjük, mihez van igazából tehetségünk. Így a rendszerbe az álláskereső a valós képességeit töltheti fel, míg a munkáltatók az elvárt skilleket határozzak meg egy munkakör kiírásakor. Hatalmas segítséget ad a munkakeresőknek az is, hogy a munkák között böngészve a felületen azonnal láthatóvá válik, hogy az adott pozíció követelményei mennyire illenek a profilban megadott címszavakhoz, azaz hány százalékban illik hozzájuk a megpályázott munka. A munkáltatói oldalon pedig a rendszer egy algoritmus segítségével már a jelentkezésénél kiszűri a munkakörre nem megfelelő jelölteteket, illetve a munkaadói felületen is relevancia szerinti sorba rendezni a jelentkezőket. Ezzel kiküszöbölik azt, ami egy hagyományos álláskereső oldalon a hirdetők legnehezebb feladata, hogy gyakran 5-600 jelentkező közül kell megtalálniuk a legalkalmasabbat a strukturálatlan önéletrajzok és pályázatok között kutatva.

 

Májusban jelent meg az a kutatás, amely az Index olvasóinak álláskeresési szokásait vizsgálta. Ebből kiderült, manapság átlagosan 6-7 évente váltunk munkahelyet, a munkakeresők kétharmada pedig inkább kivár, amíg olyan pozíciót talál, ami tudásának és igényeinek is megfelel, ahelyett, hogy bármit elvállalna.
A válaszadók 56 százaléka kevesebb, mint 3 hónapja keres állást, de ezzel szemben ott van az a 12 százalék, aki több mint két éve. Egyre többen próbálják ki a szabadúszó létet, s a kérdőívet kitöltő mintegy 5000 fő 72 százalékának bár van állása, mégis másikat szeretne. Az pedig igazán meglepő tény, hogy a válaszadók 15 százaléka szinte állandóan munkát keres. A megkérdezettek fele szerint a végzettség és a munkatapasztalat is egyaránt fontos egy munkakör betöltésénél, 45 százalékuk azonban csak a munkatapasztalatot jelölte meg. Ebből is látszik, hogy ma már senki sem hisz a papírok kizárólagos hatalmában, s mivel legtöbben az álláskereső portálokon kutatnak új lehetőségek után, kiemelten fontos, hogy ezek az oldalak lekövessék a megváltozott igényeket.

Ha új megközelítéssel vágunk bele az álláskeresésbe, és a munkáltatók is másként fognak neki a megfelelő jelölt megtalálásának, mindkét oldalon megnövekedhet a siker lehetősége.

Hogyan válaszoljunk a legnehezebb kérdésre az állásinterjún?

Hogyan válaszoljunk a legnehezebb kérdésre az állásinterjún?

 Szinte minden állásinterjú során elhangzik ez a mondat: „Sorolja fel gyengeségeit.” Sokak talán úgy gondolják, hogy erre nehéz pozitívan válaszolni, ám valójában nem. Ez egy olyan kérdés, melyet a munkaadók gyakran alkalmaznak arra, hogy teszteljék a jelöltek felkészültségét és felmérjék, mennyire alkalmas az állás betöltésére.

Amennyiben az interjú során ezzel a kérdéssel találkozunk, ne essünk kétségbe, szedjük össze gondolatainkat és olyan választ adjunk, melyben gyengeségeink, erősségként jelennek meg az interjúztató számára. Legyünk magabiztosak és fogalmazzunk világosan. 

blg-jbl.jpg

Amikor gyenge oldalainkról beszélünk, akkor az is nyilvánvalóvá válik az interjúztató számára, hogy mennyire vagyunk őszinték, mennyire vagyunk nyitottak és mennyire vagyunk bátrak. Ez egy jó alkalom, hogy az interjúztató lemérje intelligencia szintünket, mi pedig egy pozitív benyomást érhetünk el nála, amennyiben megfelelő választ adunk a kérdésre. Fogalmazzuk meg válaszunkat úgy, hogy gyengeségeink mégis pozitív hatást érjenek el az interjúztató személynél. 

Az alábbi tanácsok útmutatóként is szolgálhatnak, hogyan reagáljunk egy ilyen helyzetben.

Például mondhatjuk ezt: a projekt határidők tartása miatt gyakran késő éjszakáig dolgozunk, annak érdekében, hogy feladatainkat időre be tudjuk fejezni. Ennek következtében sajnos kevesebb idő jut magánéletünkre.

Tegyük hozzá, hogy ennek kiküszöbölésére folyamatosan előre tervezünk, így az egyes projektfeladatok elvégzése gördülékenyebben megy és bár még hosszú út áll előttünk, már látunk fejlődést ilyen tekintetben.

Vagy: projektvezetőként minden esetben arra törekszünk, hogy az aktuális projekt az adott minőségi elvárásoknak megfelelően készüljön el, ez azonban időnként frusztrálja munkatársainkat.

Fejtsük ki az interjúztató számára, hogy folyamatos oktatásban részesítjük junior kollegáinkat, kiemelve, hogy a minőségi munka eredménye az egyedi termék, amely megkülönböztet minket versenytársainktól, így hozzásegítve egy kedvező piaci pozíció eléréséhez.

Ha hasonló stílusban fogalmazzuk meg válaszunkat, biztosak lehetünk abban, hogy sikerünk lesz. Hiszen minden munkaadó ilyen munkatársra vágyik!

Állásinterjú-hegyek a borterasztól az ügyfélszolgálatos munkáig

Állásinterjú-hegyek a borterasztól az ügyfélszolgálatos munkáig

Az elmúlt héten több interjún vagy elő-interjún is részt vettem személyesen és online. Különböző területekről kaptam visszahívásokat, és olyan is volt, aki visszautasította a jelentkezésemet.

Egy adminisztrátori pozíció volt az utóbbi, ahonnan az a visszajelzés érkezett, hogy nem az én CV-met találták a legmegfelelőbbnek. Tekintve, hogy az önéletrajzom tele van turisztikai területen szerzett menedzser és recepciós tapasztalattal, ezt nem is csodálom, bár adminisztratív területen ennek megfelelően elég sokat dolgoztam már.

Két étteremből visszahívtak, hogy szeretnének behívni interjúra felszolgáló-állásra. Ezekre el is mentem, és még nem kaptam visszajelzést, de ha fel is ajánlják az állást, nem fogom elfogadni az ajánlatot, mert a fizetés nem éri el az általam elvárt minimumot. Ezen kívül az egyik állás egy nagyobb szállodából érkezett, és ez az a környezet, amelybe cseppet sem vágyom vissza.

shutterstock_503540698.jpg

Egy rettenetes és egy tanulságos állásinterjú

Egy rettenetes és egy tanulságos állásinterjú

Nos, a „reklámügynökségnél szövegíró” vonal nem megy olyan jól. Az elküldött jelentkezéseimből mindössze egy interjúmeghívást kaptam, de már azt is, mondhatni, elszúrtam. A marketinges/kommunikációs munkatárs csapáson jóval előrébb járok. Több interjún is voltam és már a második adag próbafeladaton dolgozom.

Hogy mi megy rosszul a szövegírói vonalon? Őszinte leszek magamhoz és hozzátok is, tegnap ránéztem erősen kritikus szemmel a szövegírós önéletrajzomra, portfóliómra és azt hiszem, azért nem hívnak be, mert elég laposra sikerült mindkettő. Szóval most nekiugrom egy újabb önéletrajz és portfólió kombó készítésének, és megpróbálom felcsavarni a hangerőt.

Az interjúim közül hármat emelnék ki nektek. Egyet azért, mert rettenetes, egyet azért, mert tanulságos, egyet pedig azért, mert remek volt.

shutterstock_575416858.jpg

Mire jó egy állásbörze?

Mire jó egy állásbörze?

Álláskeresés. Már megint! Mindannyian voltunk már ebben a helyzetben; kezdődhet az önéletrajzírás, a motivációs levelek fogalmazása, az interjúkra járás. Mit vegyek fel? Mennyire legyek magabiztos, hogy ne tűnjek önteltnek, de mégis “el tudjam adni magam”? Hány percig érdemes beszélni? Mi a helyzet, ha tényleg nem jut eszembe válaszként semmi, de egyáltalán semmi? Értékelhető vajon a CV-m, vagy írjam újra az egészet? Mire jó egyáltalán a motivációs levél?

shutterstock_534042589.jpg

Családon belül nem kérek segítséget

Családon belül nem kérek segítséget

Most, hogy már a fennmaradó szabimat töltöm, végre nemcsak a nap végén, vagy hétvégén tudok az álláskereséssel foglalkozni, hanem akár egész nap, amire szükség is van. Nem tudom, kinek milyen tapasztalatai vannak, de nekem szinte az egész napomat kitöltik az álláskereséssel kapcsolatos tennivalók. Reggeltől késő délutánig el tudok velük bíbelődni.

Hogy miért? Eddig legalább két napom az önéletrajzom frissítéséről szólt, valamint egy szövegírói portfóliót is össze kellet állítanom az eddigi munkáimból. Az önéletrajzomból rögtön két verziót készítettem. Egy szolidabbat a marketinges munkatárs pályázatokhoz és egy kicsit extrábbat a reklámügynökségi pályázatokhoz. Ja, és mindkettőből egy-egy angol verziót is írtam. A portfólió összeállításához megnéztem pár YouTube tutorialt. De mivel a nyilvánosan megjelenő munkáimat folyamatosan screenshotolva mentettem, a tippek elsajátítása után már gyorsan haladtam.

7811801_be3585453b4faee9030b84dad30f2058_o_1.jpg

A többi napom most már javarészt a kereséssel és az első jelentkezések elkészítésével telik. Most, hogy már vannak kész pályázati anyagaim, gyűjtögetem a hirdetéseket. Végig bogarászom a Állások a médiában-t a Kreatív.hu-t, majd az Állás.hu-t, Profession.hu-t és a Monster-t. Mást nem nagyon nézek, mert mire ezeknek a végére jutok, elmegy legalább 4 órám. Hogyan szelektálok a hirdetések között? Bevallom, először sehogy, csak mindent begyűjtök, ami a szakmai tapasztalatom alapján releváns. Csak azokat a hirdetéseket hagyom ott, ahol vannak, amelyek kifejezetten antipatikus hangvételt ütnek meg, pl. “ne jelentkezz ha” és/vagy egynél több felkiáltó jelet használnak. Nem is értem azokat, akik az álláshirdetést népokításra használják, és ezzel negatív reklámot szórnak saját magukra.

Közben természetesen a barátaim és volt kollégáim is megígérték, hogy nyitott szemmel és füllel járnak. Van, aki linkekkel segít, de többen azt is felajánlották, hogy elküldik az anyagaimat az ismerőseiknek. Sőt, múltkor egy barátomtól kaptam egy elérhetőséget, amit egy ismerőse ismerősének megosztott posztjából másolt ki nekem. Egy friss startup keresett social média managert, és velük már le is ültem kávézni, azaz kötetlenül csacsogni magamról és a munkatapasztalatomról. Bemelegítő interjúnak kiváló volt. Családon belül viszont nem kérek segítséget, mert azt nem szeretném, ha valahova betennének. Nekem bőven elég, ha valaki egy-két jó szóval ad hátszelet, többre nem vágyom.

shutterstock_387398578.jpg

Remélem, hogy a pályázati anyagaim felhívják magukra a figyelmet, behívnak, és a többit majd én intézem. Az interjúkat szeretem, általában jó benyomást keltek, kivéve egy emlékezetes esetet, amikor annyira nem voltam szimpatikus, hogy bármit mondtam magamról, az ő ideális jelöltjük, na, ő pont ilyen nem lehetett, mert náluk csak az bírta a tempót, aki pont nem olyan volt, mint én. Alig vártam, hogy onnan kijöhessek, úgy éreztem, egy néma füttykoncert volt a kíséretem. De ezt az egy esetet leszámítva, szerencsésnek tartom magam. Lehengerlő ritkán vagyok, ellenben, ami számomra a lényeg, hogy belül ura vagyok a helyzeteknek, és igyekszem a legjobbat felelni a kérdéseikre, még a „miért váltok?” imádott kérdésükre is.

 

Az allas.hu szakértőjének véleménye:

A személyes kapcsolatrendszer és a közösségi média használata kiválóan kiegészíti az állásportálok kínálatát, érdemes mindenhol nyitott szemmel járni

 Az önéletrajzok és a motivációs levelek ,,állásra szabása" számos veszéllyel járhat. Sokszor az álláskereső is elfelejti vagy összekeveri, hogy mely pozícióra mivel is jelentkezett, ami az első körös, telefonos interjú során kellemetlen pillanatokat tud okozni. Javasoljuk, hogy mindenhova egységes profillal vagy önéletrajzzal jelentkezz, és a motivációs- vagy kísérőlevélben emeld ki jobban a releváns tulajdonságaidat.

Két álláskeresőt követünk 4 héten keresztül. Naplózzuk, hogyan készülnek fel az álláskeresésre, hová jelentkeznek, és hogyan viselik az esetleges kudarcokat.

Önéletrajzukat és az álláskeresés folyamatát HR-esek értékelik ki, így az is kiderül, mi az, amit érdemes ellesni tőlük, és mi az, amit érdemes máshogy alakítani.

Tematika a 4 hétre:

Az első héten álláskeresőink bemutatkoztak, és meghatározták a céljaikat, illetva azt, hogy milyen csatornán fognak állást keresni. Petra első posztját ide kattintva olvashatják, Dóra posztjáért pedig ide kattintsanak.

A második héten a következőkre helyezzük a hangsúlyt: Hogyan keres állást? Milyen egy napja? Hogyan használja a közösségi médiát és a kapcsolatrendszerét? Ezt a témát olvashatták most Dórától.

A harmadik héten megvizsgáljuk az álláskeresők önéletrajzait és a motivációs leveleiket. Hogyan, hány verzióban készültek ezek?

A negyedik héten pedig az álláskeresők összegzik, változtak-e az eredeti céljaik, és mi az, amit másképp csinálnának. Mi az, ami sikerült, és mi az, ami nem? Mit tanultak az álláskresési folyamatból?

A posztokban bemutatott módszereket profik elemzik és értékelik.

Szemezés a szabadúszó-léttel

Szemezés a szabadúszó-léttel

Sokszor voltam már munkakereső pozícióban, és az évek során kialakult a rutinom, hiszen a munkakeresés is pont olyan, mint egy munka. :) A napomba is így illesztem be, felkelés, reggeli és kávé után leülök a gép elé, és 1-2-3 órán át csak ezzel foglalkozom. Megnézem, milyen állások vannak meghirdetve, átszerkesztem az önéletrajzaimat ennek megfelelően, aztán lefordítom angolra is, motivációs leveleket írok, ha kell, stb. Ezután szünet következik, más elfoglaltságaimmal töltöm a napot, és késő délután-este megint beiktatok egy ilyen 1-2 órás időtartamot, amikor csak ezzel foglalkozom.

Munkakeresésemet az előre meghatározott vonalon folytattam; jelentkeztem szinte mindenre, ami
valamennyire közel áll hozzám, és úgy érzem, tudnám csinálni úgy, hogy valamennyire élvezzem is. Mivel a Balaton-parton sok felszolgálói állás van, ezért ezekre is kénytelen voltam jelentkezni, mivel a jelentkezők többségét képzik. Hozzá kell tenni, hogy valójában soha nem voltam felszolgáló, és nem is szeretnék lenni.

petra6.jpg

Azért nem zárhattam ki ezt a munkakört, mert a környéken nagyon nehéz bérelhető lakást/házat
találni, ami van, arról is csak személyesen lehet tudomást szerezni (ismerős ismerőséé), interneten
szinte alig van kiadó ház, mert a helyiek általában naponta adják ki a maguk által nem használt
házukat külföldieknek. Így egy felszolgálói állás is segítség lenne annyiban, hogy ha már a környéken
vagyok, találkozom helyiekkel, és kiadó házat is könnyebben találok; illetve vannak olyan munkák, amelyekkel a szállás is együtt jár.

Az általam követett online munkakeresési felületek nagyrészt a profession.hu, az allas.hu, az indeed, és a jofogas.hu voltak, ezen kívül pedig a jó öreg Google-t is segítségül hívtam. Az allas.hu
keresőrendszere kifejezetten tetszett, újszerű és képességekre alapozva (is) lehet keresni, ami nekem nagyon testhezálló. Egyelőre viszont azon a környéken, ahol keresek, nem nagyon dobott ki találatot. A következő héten finomítani fogom a szűrőket, és kitapasztalom, hogyan működik.

Kerestem mindenhol az északi parton, de mivel nagyon kevés oldalon lehet ilyen módon szűkíteni,
ezért Veszprém környéke, Balatonfüred, Keszthely, Szigliget, Badacsony, Tapolca és ezek körzetei
voltak a megcélzott települések, illetve területek.

petra_2.jpg


Jelentkeztem több felszolgálói állásra, egy adminisztrátori pozícióra, egy irodavezetői munkakörre,
két pultos állásra, kertész munkát pedig nem találtam meghirdetve.
Ezek közül egy helyről kaptam visszajelzést, egy nagyobb étteremből, akik azt mondták, hogy mivel
látják, hogy felszolgálói tapasztalatom nincsen, pultos munkát tudnának ajánlani; ezt az e-mailt ma
kaptam, holnap fogom visszahívni őket.

A Profession.hu-t nézegetve felkeltették az érdeklődésem az otthonról végezhető munkák, meglepő
módon több hitelesnek tűnő ilyen jellegű állásajánlatot is találtam. Ez egy új irányt nyitott meg számomra. Mivel felsőfokú szinten beszélek angolul, és fordítási tapasztalatom is van, rájöttem, a
legjobb az lenne, ha ezen a vonalon indulnék el; hozzám is közelebb áll, és természetesen jobban is fizet, mint egy vendéglátós munka. A jövőben így ezekre is fogok koncentrálni.

petra4.jpg
A másik nekem tetsző vonal az online angoltanítás. Ehhez, és a fenti otthonról végezhető munkákhoz is magánvállalkozónak kellene lennem, viszont nem kötnek helyhez, és nagyon rugalmasak időbeosztás szempontjából is. Régóta szemezek a szabadúszó-léttel, így ezek új perspektívát adtak.

Több online oldal létezik, ahol angol tanárként toborozhatok tanítványokat, és a Facebook-on is adtam fel “hirdetést” Skype angolórákra. A közösségi média egyébként szintén nagy szerepet játszik ebben, én nagyon hiszek abban, hogy ismeretségeken át kerülnek a legjobb lehetőségek, így minden ismerősömnek írtam, aki a környéken él, és megkértem, szóljanak, ha látnak, hallanak valamit. Az üzenőfalamon pár naponta megosztom, hogy munkát és/vagy házat keresek a Balatonnál, publikusan, így mindenki látja. A barátaim közül pedig elég sokan megosztják ezeket. Meglátjuk, mi történik.

Az allas.hu szakértőjének véleménye:

Kisebb településeken való munkakeresés esetén érdemes lehet telefont ragadni, és felhívni a környék kiemelt vállalkozásait, hogy keresnek-e munkaerőt, hol hirdetnek, illetve tanácsot kérni az álláskereséssel és szállásolással kapcsolatban. A szabadúszó lét vonzó lehet a rugalmas és otthonról végezhető munka miatt, azonban azt mindig kalkuláld bele, hogy ebben az esetben nem lesz fix fizetésed.

Két álláskeresőt követünk 4 héten keresztül. Naplózzuk, hogyan készülnek fel az álláskeresésre, hová jelentkeznek, és hogyan viselik az esetleges kudarcokat.

Önéletrajzukat és az álláskeresés folyamatát HR-esek értékelik ki, így az is kiderül, mi az, amit érdemes ellesni tőlük, és mi az, amit érdemes máshogy alakítani.

Tematika a 4 hétre:

Az első héten az álláskeresőink bemutatkoznak, és meghatározzák a céljaikat, illetva azt, hogy milyen csatornán fognak állást keresni.

A második héten a következőkre helyezzük a hangsúlyt: Hogyan keres állást? Milyen egy napja? Hogyan használja a közösségi médiát és a kapcsolatrendszerét?

A harmadik héten megvizsgáljuk az álláskeresők önéletrajzait és a motivációs leveleiket. Hogyan, hány verzióban készültek ezek?

A negyedik héten pedig az álláskeresők összegzik, változtak-e az eredeti céljaik, és mi az, amit másképp csinálnának. Mi az, ami sikerült, és mi az, ami nem? Mit tanultak az álláskresési folyamatból?

A posztokban bemutatott módszereket profik elemzik és értékelik.

Hogyan találunk munkát?

Hogyan találunk munkát?

Míg néhány évtizeddel ezelőtt legtöbbször az első, vagy a második munkahelyről mentek nyugdíjba az emberek, ma már senki nem tervez sok évre előre. Változik a gazdasági környezet, átszervezések történnek, szakmák szűnnek meg és születnek, és az is természetes, hogy 6-7 évente saját elhatározásból is váltunk munkahelyet. Sokan 30-as, 40-es éveikben tanulnak új szakmát, vagy valósítják meg a régóta vágyott B-tervet, és vannak, akik szándékosan iktatnak be „karrierszünetet”, hogy átgondolják, merre tovább. Ma már alap, hogy többször is álláskeresőkké válunk egy időre.

16341859_7ac1334879ce12e76add54a4889574da_wm.jpg