30 felé közeledő, budapesti, bölcsész végzettségű nő vagyok, aki most reklámszövegíróként keres munkát. Majd 5 éves munkatapasztalattal rendelkezem, amiből csak két évet töltöttem eddig a reklámszakmában.
Két álláskeresőt követünk 4 héten keresztül. Naplózzuk, hogyan készülnek fel az álláskeresésre, hová jelentkeznek, és hogyan viselik az esetleges kudarcokat.
Önéletrajzukat és az álláskeresés folyamatát HR-esek értékelik ki, így az is kiderül, mi az, amit érdemes ellesni tőlük, és mi az, amit érdemes máshogy alakítani.
Elsőként más területeken próbálkoztam. Bölcsész végzettséggel és felsőfokú angol nyelvtudással egy multit vettem célba, és kb. 2 évig voltam adminisztrátor. Ezután – a kényelmet és a kiszámíthatóságot megunva – egy sokkal izgalmasabbnak tűnő szórakoztatóipari kisvállalkozáshoz igazoltam át projektkoordinátornak, majd onnan kerültem egy évvel később a reklám világába, mint projektmenedzser.
És hogy hogy jött a szövegírás? Hobbiból mindig írtam, ami épp a szívemet nyomta, azt kiírtam magamból, versek, elbeszélések formájában. Nem jelentetném meg egyiket sem, de arra jók voltak ezek az írások, hogy egy-kettőt megmutatva a megfelelő embereknek, egyre több szövegírós feladatot nyerjek meg magamnak, később egy egész pozíciót. Persze az angoltudásom is közre játszott ebben, hisz az egyik legjobb angolos voltam a munkahelyemen, ráadásul még a kreatív írás is ment, tehát hamarosan nemzetközi ügyfeleknek is írhattam, végül már teljesértékű szövegíróként.
Most miért váltok? Ezt a kérdést ki nem állhatom, mert még sosem tudtam olyan választ adni, ami ne vont volna maga után még több kérdést, vagy ne váltott volna ki bizalmatlanságot a kérdező félből. Szívem szerint mindenkinek azt mondanám, hogy ez az én dolgom. Ezt persze nem lehet. Most is sokat agyalok majd rajta, hogy mire elérkezem az interjúkhoz, egy nagyon korrekt, mindenki érdekeit tiszteletben tartó, de azért ne is egy „Nesze semmi fogd meg jól!” választ adjak. Te jó ég, mire ezt megszülöm…
Szívem szerint leginkább szövegíró maradnék egy reklámügynökségnél, vagy akár ügyféloldalon, de nem zárkózom el attól sem, hogy visszatérjek a projektmenedzsmenthez, vagy éppenséggel marketinges/kommunikációs munkatárs legyek ugyancsak ügyféloldalon. Az egy más kérdés, hogy mennyire tartják majd a szakmai tapasztalatomat relevánsnak egy marketinges álláshoz, de ez egyelőre nem az én dolgom, meg szeretném próbálni ezt az irányt is. Úgy tervezem, tehát, hogy ezen a három vonalon adom be a jelentkezéseimet, így elég nagy lesz a merítés. Ahogy érkeznek majd a visszajelzések, úgyis tisztul a kép, hogy mire van a legtöbb esélyem.
A kereséshez a szokásos csatornáimon fogok hozzá. Figyelem a legfelkapottabb álláskereső portálokat, folyamatosan pörgetem majd a Facebook-on elérhető lehetőségeket.
Egy általánosabb önéletrajzot is feltöltök majd, bár, hogy őszinte legyek, azelőtt is megtettem és nem igazán kerestek meg. Mióta van LinkedIn profilom, egy-két fejvadász cég mondjuk megkeresett, de ez igencsak ritka, úgy tűnik, még nem vagyok elég ropogós falat. De most az a dolgom, hogy az önéletrajzom, a portfolióm és a motivációs leveleim mást sugalljanak majd rólam. Ropp!
A szakértő szerint:
Tematika a 4 hétre:
Az első héten az álláskeresőink bemutatkoznak, és meghatározzák a céljaikat, illetve azt, hogy milyen csatornán fognak állást keresni.
A második héten a következőkre helyezzük a hangsúlyt: Hogyan keres állást? Milyen egy napja? Hogyan használja a közösségi médiát és a kapcsolatrendszerét?
A harmadik héten megvizsgáljuk az álláskeresők önéletrajzait és a motivációs leveleiket.
Hogyan, hány verzióban készültek ezek?
A negyedik héten pedig az álláskeresők összegzik, változtak-e az eredeti céljaik, és mi az, amit másképp csinálnának. Mi az, ami sikerült, és mi az, ami nem? Mit tanultak az álláskresési folyamatból?
A posztokban bemutatott módszereket profik elemzik és értékelik.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.