Munkakeresésem utolsó hetében főleg interjúkkal telt az idő. Továbbra is böngésztem az internetes állásportálokat, valamint a balatoni újságokat. Két állás is volt, amellyel kapcsolatban interjúra hívtak.
Az egyiket interneten találtam, előző blogposztomban írtam róla; egy külföldi cég keresett munkavállalókat otthonról végezhető ügyfélszolgálatos munkára. Adminisztratív jellegű munka, felsőfokú angol nyelvtudás szükséges hozzá, egy héten 15-35 órát kell a számítógép előtt ülni, elég korrekt bérezés fejében. Ehhez vállalkozóvá kell válni, és ez jelentősen csökkenti az órabért, de a munka szabadsága miatt még így is viszonylag megéri.
4 körös interjú volt: az első még a múlt héten egy úgynevezett “előinterjú” volt, amelyben e-mailben kellett olyan jellegű kérdésekre válaszolni, mint pl. mi volt a legszínvonalasabb ügyfélszolgálat, amivel találkoztam életem során, mi volt életemben a legnagyobb kihívás, vagy hol látom magam 5 év múlva.
A következő már érdekesebb volt, mert ilyennel még nem találkoztam pályafutásom során: chat interjú, Skype-on. Szórakoztatónak találtam, szokatlansága miatt, de egyben kihívás is volt, hiszen egész gyorsan kellett nyelvtanilag hibátlan válaszokat produkálni, amely egyébként nem lenne nehéz, de nyomás alatt az ember sokszor elfelejti azokat a dolgokat is, amelyeket egyébként tökéletesen tud. Azonban ezen is sikerrel jártam, így az élő Skype-interjú következett.
Előtte elég sokat nézelődtem a neten, mert ilyenben sem volt még részem: mire érdemes figyelni, mik azok az alaphibák, amelyeket biztosan érdemes kiküszöbölni. Mindenekelőtt ne bugyiban vagy alsónadrágban interjúzzunk, gondolva, hogy úgyis csak a nyakkendőnk látszik a képen, mert ki tudja, mikor kér meg leendő főnökünk, hogy álljunk fel és hozzunk oda valamilyen papírt. Legyen hibátlan internetkapcsolatunk, készüljünk fel ugyanúgy a kérdésekre, mintha személyesen találkoznánk, és a legnehezebb: érdemes nem az interjúztatót nézni a képernyőn, hanem a kamerát, mert a másik fél így fogja úgy érzékelni, mintha a szemébe néznénk. Ezt megpróbáltam, de elég zavaró.
Az interjú nagyon jól sikerült, szimpatikusak voltunk egymásnak, főleg korábbi tapasztalatomról kérdeztek, illetve olyan szituációkról, amelyekben problémás klienseket kellett kezelnem, vagy kiemelkedő színvonalú szolgáltatást sikerült nyújtanom. Ilyen kérdésekkel sokszor találkoztam már, így nem okozott nagy gondot válaszolni rájuk. Tovább engedtek a negyedik, azaz utolsó körbe.
Itt is élő Skype interjú volt, amelyen a cég igazgatója is részt vett, konferencia-videóbeszélgetést tartottunk hárman. Ez már nehezebb volt, és úgy éreztem, nem sikerült annyira jól, mert kicsit zavarban voltam, de ma jött a válasz: felvettek! Így hát nagy örömmel mondtam igent.
És úgy tűnik, munkakeresésem annyira sikeres volt, hogy rögtön két munkám lesz: egy Balaton-felvidéki borterasztól is behívtak próbanapra. (Ugyanezen a napon egy kiadó házat is találtam a közelben, ez eddig egy sikertörténetnek tűnik.)
A tanulság számomra az, hogy érdemes minden korábbi tapasztalatunkat bevetni, és több szálon elindulni a munkakeresésben. Számomra ez a két félállás kiegészíti egymást; egyiket egy internetes portálon találtam, annak rendje és módja szerint jelentkeztem önéletrajzommal; a másikat pedig egy barátnőm küldte át Facebook-on, ez utóbbi is meg volt hirdetve, de sokkal kevésbé hivatalos módon, és az interjú is kellemes, baráti hangulatban zajlott. Sok módja van tehát, hogy állást találjunk.
Ami szerintem a legfontosabb: támaszkodjunk azokra a képességeinkre, amelyekről tudjuk, hogy jók, és építhetünk rájuk. Én azt mondom, merjünk változtatni is, és olyan berkekben is szétnézni, amikre addig nem is gondoltunk volna; ki tudja, hátha épp ott vár ránk álommunkánk!
Sok sikert mindenkinek az álláskereséshez!
Szakértői vélemény
Egyre gyakoribbá válik, hogy a cégek nem személyesen, hanem például Skype-on keresztül interjúztatnak. Ezekre az alkalmakra is ugyanúgy készülj fel, mintha személyes interjúra mennél. Viszont ne csak a külsőddel foglalkozz, hanem arra is figyelj, hogy a kamerán keresztül látszódó háttér is rendezett legyen. Ellenőrizd le a technikát, hogy biztosan elérjenek, és arra is érdemes odafigyelni, hogy a felhasználóneved is kellően komoly legyen!
Ha olyan szerencsés helyzetbe kerültél, hogy több munkahely közül választhatsz, vedd sorra, hogy melyik cég mellett mi szól, és ezt vesd össze hosszú távú terveiddel.
Két álláskeresőt követünk 4 héten keresztül. Naplózzuk, hogyan készülnek fel az álláskeresésre, hová jelentkeznek, és hogyan viselik az esetleges kudarcokat.
Önéletrajzukat és az álláskeresés folyamatát HR-esek értékelik ki, így az is kiderül, mi az, amit érdemes ellesni tőlük, és mi az, amit érdemes máshogy alakítani.
Tematika a 4 hétre:
Az első héten álláskeresőink bemutatkoztak, és meghatározták a céljaikat, illetva azt, hogy milyen csatornán fognak állást keresni. Petra első posztját ide kattintva olvashatják, Dóra posztjáért pedig ide kattintsanak.
A második héten a következőkre helyeztük a hangsúlyt: Hogyan keresnek állást? Milyen egy napjuk? Hogyan használják a közösségi médiát és a kapcsolatrendszerét? Erről a témáról itt olvashatnak Dórától és itt Petrától.
A harmadik héten megvizsgáltuk az álláskeresők önéletrajzait és a motivációs leveleiket. Hogyan, hány verzióban készültek ezek? Erről itt és itt olvashatnak.
A negyedik héten pedig az álláskeresők összegzik, változtak-e az eredeti céljaik, és mi az, amit másképp csinálnának. Mi az, ami sikerült, és mi az, ami nem? Mit tanultak az álláskresési folyamatból?
A posztokban bemutatott módszereket profik elemzik és értékelik.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.