Az elmúlt héten több interjún vagy elő-interjún is részt vettem személyesen és online. Különböző területekről kaptam visszahívásokat, és olyan is volt, aki visszautasította a jelentkezésemet.
Egy adminisztrátori pozíció volt az utóbbi, ahonnan az a visszajelzés érkezett, hogy nem az én CV-met találták a legmegfelelőbbnek. Tekintve, hogy az önéletrajzom tele van turisztikai területen szerzett menedzser és recepciós tapasztalattal, ezt nem is csodálom, bár adminisztratív területen ennek megfelelően elég sokat dolgoztam már.
Két étteremből visszahívtak, hogy szeretnének behívni interjúra felszolgáló-állásra. Ezekre el is mentem, és még nem kaptam visszajelzést, de ha fel is ajánlják az állást, nem fogom elfogadni az ajánlatot, mert a fizetés nem éri el az általam elvárt minimumot. Ezen kívül az egyik állás egy nagyobb szállodából érkezett, és ez az a környezet, amelybe cseppet sem vágyom vissza.
Folytattam a munkakeresést, többek között egy borteraszra is jelentkeztem a Balaton-parton, ez egy kisebb hely, és termelői borokat árul; illetve egy olyan ügyfélszolgálatos/adminisztratív pozícióra, amelyet otthonról is lehet végezni. Ők már válaszoltak is, egy külföldi cégről van szó, és "elő-interjút" kértek, ami azt jelenti, kérdéseket tettek fel e-mailben, ezekre kellett válaszolnom. Mivel az ügyfelekkel angolul kell levelezni, felsőfokú angoltudásra van szükség, ezzel az első körrel ezt mérték. Várok a válaszra, ha ezen átjutok, lesz még egy chat-interjú és két kör Skype-interjú.
A képességeket hangsúlyozom
Ezekre az állásokra természetesen különféle önéletrajzokkal jelentkezem. Korábban sok cikket és blogposztot olvastam arról, hogyan érdemes megcélozni a különböző szakterületeket, ennek megfelelően jelenleg két CV-m van; egy, amellyel vendéglátós helyekre jelentkeztem, és egy, amellyel adminisztratívabb jellegű munkákra, például a fent említett ügyfélszolgálatos állásra. A kettő között egyébként nincs sok különbség (ez lehet, hogy hiba), csak annyi, hogy az egyikben a hoteles tapasztalataimat helyeztem előtérbe, a másikban pedig az adminisztratív, illetve nyelvtanári tevékenységemet. Mivel mindig több területen tevékenykedtem, “képesség-alapú” (skill-based) önéletrajzom van, tehát nem a tanulmányokkal kezdődik, hanem az erősségeimmel, aztán pedig a munkatapasztalattal.
Mivel a munkáim nagy része angol nyelven történt, ezért minden CV-mből van egy angol, sőt sokszor, ha frissítem, előbb az angolt írom újra, azután hozzáigazítom a magyart.
Motivációs levél: csak ha muszáj
A motivációs levéllel bevallom, hadilábon állok, olyan szempontból, hogy egy kicsit feleslegesnek tartom. Természetesen, ha kérik, megírom és elküldöm, de ha nem muszáj, azaz nincs külön feltüntetve, nem szoktam, mert mindegyik egy sémára épül, és szerintem nem ad semmi plusz információt, azon kívül, hogy a jelölt meg tud írni egy levelet (vagy össze tud egyet ollózni az internetről). Így, ha lehet, én elkerülöm.
Számomra sokkal szimpatikusabbak a kicsit kreatívabb megoldások; a fent említett ügyfélszolgálatos pozícióra teljesen hétköznapi kérdésekre kellett írásban válaszolnom, természetesen olyan választékosan, amennyire csak lehetséges: Mit csináltam a legutóbbi szülinapomon? Mi volt a legnagyobb kihívás az életemben? - és hasonlók.
Az összes eddigi olyan munkámhoz, amit valóban szerettem, nem külön motivációs levelet írtam, hanem előzőleg utánanéztem a cégnek, és magában az e-mailben, amelyben jelentkeztem, megpróbáltam olyan hangvételt megütni, amely illik az aktuális munkáltatóhoz, leírtam, miért tetszik annyira a pozíció és miért érzem magamat arra megfelelőnek. Lehet, hogy szimplán ezt kéne tennem egy motivációs levélben is, engem sajnos sokszor akadályoz a hivatalos hangnem, illetve, ha ez külön elvárás.
Kíváncsi vagyok, szakértő szemmel mit lehetne javítani az önéletrajzomon, biztos vagyok benne, hogy van mit. Mivel a személyes találkozások és a Facebook sokszor nagyobb szerepet töltött be a munkáim megtalálásában, kicsit “csalódott” vagyok a munkaerőpiacon sokszor jelen lévő kommunikáció miatt, szívesen fogadok tanácsot.
Megmutatjuk Petra önéletrajzát és motivációs levelét. Egy szakembert is megkérdeztünk, mit gondol ezekről és az állásinterjún tapasztaltakról.
- Már nem szabad meglepődni azon, ha az első körös állásinterjút váratlanul, telefonon bonyolítják le. Így ha megpályáztad álmaid állását, érdemes észben tartanod, hogy milyen anyagot küldtél nekik, és miket fogalmaztak meg elvárásként a hirdetésben.
- Ha az első körös interjú emailben történik, alaposan gondold át a válaszaidat, törekedj a kreatív fogalmazásra, és mindig ellenőrizd a helyesírásod!
- Ha valamelyik idegen nyelv tudása is alapfeltétel egy állás betöltésénél, szinte biztos lehetsz abban, hogy emailes, telefonos vagy személyes interjú esetén a nyelvtudásodat is tesztelni fogják.
Petra önéletrajza
A szakértő véleménye:
- Nem érdemes minden egyes megpályázott állásra külön önéletrajzot írnod. Azonban, ha az eddig megszerzett tapasztalataid alapján többféle munkakörre is tudsz pályázni, érdemes több önéletrajzot készítened. Mindegyikben az éppen megcélzott munkakörre vonatkozó tapasztalataidra, skilljeidre fókuszálj.
Petra motivációs levele
A szakértő véleménye:
- A motivációs leveledben sose a jelentkezésedben leírtakat ismételd. Fontos, hogy olyan információkra térj ki benne, melyek tovább árnyalják a személyiségedet, tapasztalataidat és a tudásodat.
- Kerüld a megszokott sablonokat, kezdd akár a személyes kötődéseddel vagy egy rövid történettel a leveled, mert egy egyedi hangvételű motivációs levéllel könnyen kitűnhetsz a pályázók közül. Jó, ha tudod: nagyon sok helyen sajnos nem olvassák el a pályázók motivációs leveleit.
Két álláskeresőt követünk 4 héten keresztül. Naplózzuk, hogyan készülnek fel az álláskeresésre, hová jelentkeznek, és hogyan viselik az esetleges kudarcokat.
Önéletrajzukat és az álláskeresés folyamatát HR-esek értékelik ki, így az is kiderül, mi az, amit érdemes ellesni tőlük, és mi az, amit érdemes máshogy alakítani.
Tematika a 4 hétre:
Az első héten álláskeresőink bemutatkoztak, és meghatározták a céljaikat, illetva azt, hogy milyen csatornán fognak állást keresni. Petra első posztját ide kattintva olvashatják, Dóra posztjáért pedig ide kattintsanak.
A második héten a következőkre helyezzük a hangsúlyt: Hogyan keresnek állást? Milyen egy napjuk? Hogyan használják a közösségi médiát és a kapcsolatrendszerét? Erről a témáról itt olvashatnak Dórától és itt Petrától.
A harmadik héten megvizsgáljuk az álláskeresők önéletrajzait és a motivációs leveleiket. Hogyan, hány verzióban készültek ezek?
A negyedik héten pedig az álláskeresők összegzik, változtak-e az eredeti céljaik, és mi az, amit másképp csinálnának. Mi az, ami sikerült, és mi az, ami nem? Mit tanultak az álláskeresési folyamatból?
A posztokban bemutatott módszereket profik elemzik és értékelik.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.